Félignyílott
ajtó
maradt csukva.
(lassan, súlyos légzés, hangsúly az “ajtó” szón)
Nem sokminden lesz
már dudva, muhar,
S ugar közt
fokhagymaként eldugva.
(enyhe gyorsítás a “dudva, muhar” ritmusával; “fokhagymaként” hosszabb hangzás)
Rohanó napok közt
a fény villan;
Késen táncoló
pengén a villa,
Megcsillan —
s a pillanat elillan.
(a “Késen táncoló” gyors, szikrázó; szünet a “Megcsillan —” után, “pillanat elillan” hosszan)
Hulló rezgőnyárnak levele
Mindent önmagába temetett.
Levedlette —
el nem tehette.
(lassú, gondolkodó tempó; a “Levedlette —” szünet hangsúlyos, légzés a ritmusban)
Lezajlott jég közt
maga a mámor;
Vakmerő gladiátor
lerántott,
Szétvágott,
szórt,
és mélyen beszántott.
(erős, gyors, robbanásszerű ritmus; “mélyen beszántott” hangsúlyos, hang emelkedhet)
Felhő mögé bújt
a délután.
Körmei közt csorog
valami sárga;
Szétkeni —
s nem marad más,
csak márga.
(lassú, súlyos; “Szétkeni —” szünet, majd “csak márga” kiemelés, halk, fenyegető hang)
Üres padon
felejtett kabát,
Zsebében összegyűrt
tavaszi állat.
Súlya alatt
recseghet
álomházat.
(lassú, suttogó vagy mély hang; “recseghet álomházat” hosszabb légzés, a zárás hangsúlyos, lassan ereszkedő tónus)