Lime

 Ha a Limesnek határán,

Keresed limeban a látványt,

Megtalálod a földön:

S-limeban.

Ha slájmnak határán,

Lellnéd hamar Látrányt,

Nem lesz több ma itt a..

Kiáltvány.

A bálvány ma már az új 

Ártány, ha a disznóság

Kiheréltetett, mint a szép poén,

Mi nemes sörte. 

Nemes a körte,

Ha nem paraszt,

Nem költő költ-e? -

Fentebb ő tökölt-e?

Lustaság a nemkívánat,

Büszkeség a nemkellesz.

Búval baszott lesz a bánat,

Illatos a neszeszer.

Nesze a szer, ez kellett!

Nekem nem lehetett e:

Lehellettet elnyelnem.

Gyertek nevessetek!...

Lepelt ne repesszetek!

Egyet tegyetek, ... lehet!

Bevégeztetett szerelmet! 

 Bár  a narancs van uralmon

A citromban a bizalom:

Felesleges savanyú csókok

Lelik sötétben a mélymolcsot:

Vetik el s lesz a sárga lelke

- Hamvas húsú fehér barack, 

Finom illatú viaszos áfonya -

A kert honann hív, a citrillat.

A gräpefutok megzavarnak,

Elengeded a citrancsok 'gát. 

Megtalál a füge.

Meg az ige...

A nemigaziak...

Vannak mindig veled.. 

Az igaziak ...

Hagynak mindig ott...

Sorvadó savanyúság...

Kellhet még úgy ám,

Citrom lelked hagy el, 

Nem komlói kesered...

A nemes nyár s a pécsi platán,...

Semmiből árnyékodnak - barát.

A bulik végén... Nem csak a gondolat,

A magányban neked ők - ott vannak. 

S ha játszi nászi gondolat a sárga,

Ananászi révedés a hibasága-Sába.

Elvetél a remény, míg szüli a szebbet,

Tovább nem költhettem eddig ezt a verset.

Lábbelieid

 Elbújtak, nem ők másztak fel.

Eltűntek, mégse hagytak el.

Vízhabok elől lelték meg balra

Egyből az ajtó után - ja abban- 

óvóhelyeik'....

....lábbelieid.