Esik eső,de szart sem ér.
Lelkembe bánat visszatér.
Lábamnak mérete se vigasz,
Ha rá cipőt találni sem igaz.
Mit hajtsak én jó magasra,
ha ez nem imponáló tényező annak,
kinek imponálni lelkem akarna?
Ez vesz el mindennap,
és nem ad hozzá semmi sem.
Solaris - Eden a dinamizmus csúcsa,
benne kicsúcsosodik lelkem búja,
felcsillan a remény ujja,
elgázolt lelkem felpislant újra,
míg agyamat az őrület kúrja...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése