Leolvad a Magány

Lassan leolvad a Magány, mint levetkőzött kacagány esik le rólad, darabokban. Szétforrad a padlón, folyik lassan ragadósan. Meztelen Magánytalan testeden újra felcsillan egy réteg. Egy újabb Magány nő rád és te nem is érted. A Magány ezer árnyalata forog s él veled, beborítja tested, elárasztja lelked s bezár magadba magaddal. Ebben a magányban csak egyedül lehetsz, testedbe nem férkőzhet bele senki, max. te egy csajéba minimálisan. De lehet az is csak magányképpen. De lehet-e Ő, létezése van-e, kivel levetkőztethetitek a Magányt, s csupasz testetek egy másik lepel alatt, de szabadon, meztelen, élvezettel érintkezhet?