Nehéz volt újra látni. A szívem újra megszakadt.
Őszinte mosolyod késként hatolt a szomorú felismerésbe, ösztönösen csókra indult a szám, s mint egy villám hasított át rajtam tompán, már nem nyílik az a virág, szirmai között nem illatozhat számomra szippantás. Keresztrefeszítik a fájdalmamat, megkínozza a balsors, mi csak veri a boldogságomat, hogy láttalak. Oly szenvedés, hogy útjaink elváltanak. Siratlak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése