2024. szeptember 16., hétfő

Újra gyúlt a láng

Nem hittem már rég, csak vágytam:
Lesz még, aki a megfelelő gyufát hordozza?!
Ma látni véltem annak lángját,
Vajh ő lesz ki belobbantja a kanócomat?


Régen láttalak, rámbíztad életed',
Megtetszettél, de várt rád az Életed,
Az akkori reménytelen bánat,
Öntötte el az én lélek-kádam.


Semmiből fakadt véletlen-forrás,
- Ide vezetett az isteni közbenjárás - 
Régi életed már csak egy rozsdás-
- szög az eltelt idő egyre nagyobb tornácán. 








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése